Athenas

2011. március 19-én a Bod Péter Társaság névadójára emlékezett.

Kedves versenyző diákok, felkészítő tanárok !

Gratulálunk a 14 döntőbe jutott diáknak, akik a mai napon részt vettek a verseny döntőjében.

Gratulálunk, és biztatunk mindenkit a jövő évi versenyre, készülődésre!

Témánk: Bod Péter és kora lesz.

Kedves Diákok, Tanár Kollégák!

A verseny döntője visszatér Társaságunk, Ugrin Gáborné eredeti versenyelgondolásához: egy napon lesz a szóbeli és írásbeli döntő.

Az írásbeli ismét a család témához kapcsolódóan kérdez rá a diákok könyvtárhasználati ismereteire a NAT témaköreiben: könyvtárismeret, dokumentumismeret, tájékozódás a könyvtárban.

Vajon a legjobbak valóban ismerik a könyvtárak típusait, a könyvtár tereit? Tudják-e a legfontosabb dokumentumtípusok használati értékét? Képesek-e értelmezni a tájékozódás alapját képező rekordokat?

Természetesen a feladatok gyakorlati oldalról, a család témához kötve kérik számon mindezt.

A feladatsort ez alkalommal is, egy nem versenyző intézmény diákjain kipróbáltuk, azaz bemértük, ezután korrigáltuk.

A 60 perc után 30 perc ebédszünet lesz a diákoknak, amelyet ezúton is köszönünk a Veres Pálné Gimnázium vezetőinek!

12 órától kezdődik a gyakorlati forduló, amikor a 14 diák kettesével old meg egy feladatot, amely ismét kapcsolódik a családhoz és természetesen a könyvtárismerethez.

Eredményhirdetés várhatóan 14.30-kor.

A Veres Pálné Gimnázium megközelíthető:

Keleti pályaudvartól: 7, 173, 5, buszokkal a Ferenciek teréig, majd a Veres Pálné utcán kb. 10 perc séta az iskoláig.

Nyugati pályaudvartól:Metróval a Kálvin térig, majd a Duna felé jobb oldalt a Veres Pálné utcáig kb. 10 perc séta az iskoláig.

Szeretettel várunk mindenkit Szent József, a családi otthonok védőszentje nevenapján!

Országos Könyvtárhasználati Verseny

5-6.osztály számára

a

Család éve jegyében

2011. március 19. Veres Pálné Gimnázium

9.30- 10.00 Regisztráció

10.00 – 10.15 Megnyitó

A versenyzőket kísérő felnőttek választhatnak:

Részvétel a Bod Péter Társaság emléktábla koszorúzással egybekötött megemlékezésén, amelyet kötetlen együttlét zár.

Vagy kötetlen program a városban.

Találkozó a felkészítő tanároknak 13.00-tól a Veres Pálné Gimnáziumban. Lehetőség lesz egymás könyvtár és olvasás programjainak megismerésére.

10-15 -  10.30 Könyvtár bemutató, a verseny részletes ismertetése a versenyzőknek.

10.30- 11.30 írásbeli forduló

11.30 – 12.00 Ebéd a versenyzőknek a Veres Pálné Gimnázium ebédlőjében.

12.00 – 14.00 Gyakorlati („szóbeli”)forduló

14.30 Díjátadás

Kedves Versenyzők, Felkészítő tanár Kollégák!

Közeleg az a szép márciusi nap, amelyen találkozni fogunk a Veres Pálné Gimnázium könyvtárában, ahol Társaságunk alapítója könyvtárostanárként dolgozott.

Néhány tudnivaló:

A döntő két fordulós lesz.

A délelőtt folyamán a diákok ismét 60 perces dolgozatot írnak, amely a könyvtárhasználati ismeretek nagy részét felöleli tartalmát tekintve:

Könyv-, könyvtárismeret, dokumentumismeret, tájékozódás a könyvtárban.

Természetesen nem a tárgyi tudás, hanem a tárgyi tudás alkalmazása a feladatok lényege. Hogyan tudnak élni a könyvtár adta lehetőséggel. A feladatok témájukban kapcsolódnak a családhoz. Ismét felölelik valamennyi területét környező világunknak, kihasználva a könyvtárhasználati ismeretek tudomány-, és tantárgyköziségét.

A 60 perc elteltével szünet következik. Terveink szerint kb. 60 perces, amely alatt megtörténik a feladatlapok javítása.

A legeredményesebb diákok vesznek részt a szóbeli döntőben, ahol kialakul a végleges sorrend.

A szóbeli feladat során a könyvtárhasználati ismereteket a család témakörben keresve, információt gyűjtve, rendszerezve alkalmazzák a diákok.

Erre készítsük fel őket, hiszen mindennapjaikban is így használják a könyvtárat:

Általános lexikontól a szaklexikonon át a folyóiratokig mindent használhatunk ahhoz, hogy egy munkához ( bármilyen projektcélhoz) anyagot, információt gyűjtsünk. 

Ezt az utat járják végig a szóbeli döntő során a diákok, természetesen a cél itt nem a kész munka létrehozása lesz, hanem a folyamat, az információkeresés, gyűjtés, rendszerezés. Ezt figyelik a zsűri tagjai, ezt értékelik. A folyamat a kapott téma bemutatása lesz. 

További jó felkészülést kívánunk!

Kedves budapesti győztes diákok és felkészítő tanárok!

Az írásbeli elődöntő a Veres Pálné Gimnázium könyvtárában lesz 10 órakor. Érkezés háromnegyed 10 órára!

A feladatlapokat a verseny országos szervezői javítják, ők állapítják meg a sorrendet is.

Büszkék vagyunk arra, hogy Budapestet a középiskolás kategóriában Ti képviselitek!

Várunk szeretettel Benneteket!

Kedves Felkészítő Tanárok, versenyző Diákok !

Az Országos Könyvtárhasználati verseny döntője 2011. március 19-én kerül megrendezésre, a Bod Péter Társaság szervezésében. Helyszíne a Veres Pálné Gimnázium könyvtára lesz.

A döntő két fordulós: a regisztráció 10.00 - 10.30 között lesz. A dolgozatot a diákok 10.30 órától írják, ez alkalommal is 60 percig. 11.30-12.30 között mód lesz a gimnáziumban ebédelni, valamint kicsit pihenni.

Az írásbeli eredményeket 12.30-kor hirdetjük ki.

A diákok közül a legjobb 8 fő 13.00 órától egy másfél órás szóbeli fordulóban vesz részt.

Ünnepélyes eredményhirdetés várhatóan: 15.00 órakor lesz.

A 2011. február 15-én megtartott megyei/fővárosi írásbeli forduló eredményei alapján az alábbi diákok vesznek részt a verseny döntőjében 2011. március 19-én:

Mindenkinek gratulálunk és várjuk a találkozást!

2011. február 15-én a Bod Péter Társaság alapító elnökének, Ugrin Gábornénak emlékére meghirdetett verseny, írásbeli fordulóján az ország számos településéről nevezett diákok vettek részt.

Kedves Versenyfelkészítő Kollégák, kedves Diákok! 

 Kedves Versenyfelkészítő Kollégák, kedves Diákok! 

Néhány helyszínről még várjuk a kitöltött feladatlapokat, ezért a versenyhelyezések végleges sorrendje még nincs meg. Az adatok tájékoztató jellegűek. A feladatlapok értékelését megküldjük a felkészítő tanároknak.

A kétfordulós (írásbeli és szóbeli) döntőről hamarosan e fórumon tájékoztatjuk az érdeklődőket. A végleges sorrend ismeretében tudjuk a blogra föltenni a feladatsort és a javítókulcsot, néhány általános tapasztalat kíséretében.

Előzetes eredmények II.
(M-ZS)

A Bod Péter Társaság örömmel adja hírül az  Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny fővárosi fordulójának eredményeit (II.kategória).

Feladatleírás:

A diákok a szellemi munka technikáját alkalmazva készítettek folyóiratot egy-egy Európai Unió tagállamának gyermekirodalmáról.

Szellemi munka technikájának alkalmazása: 100 pont

Szóbeli bemutatás, az elkészült folyóirat elemei: 20 pont

A zsűri tagjait a Bod Péter Társaság valamint a Magyar Pedagógiai Társaság Iskolai Könyvtári Szakosztálya közösen adta:

Balogh Mihály, az OPKM nyugalmazott főigazgatója - a zsűri elnöke

Platthy Zsuzsa, könyvtárostanár (Nemes Nagy Ágnes Humán SzKI)

Sipos Mónika, könyvtárostanár (Csillaghegyi Általános Iskola)

Szabó Károly, az OPKM munkatársa

Terdik István, könyvtárostanár (Bókay Humán SZKI)

A győzteseket köszöntötte Oporné Fodor Mária (elnök), Hock Zsuzsanna (elnök)

A díjat átadta: Németberta Sándor, főtanácsos (Fővárosi Önkormányzat Oktatási és Gyermek - és Ifjúságvédelmi főosztály)

A jutalmazásban segítségünkre volt:

KELLÓ Nonprofit Kft.

Csodaceruza folyóirat

Fordulópont folyóirat

Gyermekmédia Egyesület

OFI-Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum

Veres Pálné Gimnázium

Az Országos döntő írásbeli fordulójába jutott tanulók (helyezési sorrendben): 

Lakosa Alina (szóbeli eredmény:116/120)

(ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium)

felkészítő tanárai: Cseh Enikő és Szakály Erzsébet 

Kertész Nóra (szóbeli eredmény:110/120)

(Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium)

felkészítő tanára: Tóth Viktória

Solymosi Tamás (szóbeli eredmény: 104/120)

(ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola)

felkészítő tanára: Donkó Erika

Az országos írásbeli időpontja: 2011. március 7. 10.00

Helye: Veres Pálné Gimnázium

1053 Budapest, Veres Pálné u. 38.

A fővárosi forduló további helyezettjei:

Szigetvári Balázs (szóbeli eredmény: 103/120)

(László Gyula Gimnázium és Általános Iskola)

felkészítő tanára: Preiszler Judit

Csatári Dóra (szóbeli eredmény: 102/120)

(Szent István Gimnázium)

felkészítő tanára: Leczki Margit

Nagy Máté

(Veres Pálné Gimnázium)

felkészítő tanára: Hock Zsuzsanna

Marinka J. Emese

(László Gyula Gimnázium és Általános Iskola)

felkészítő tanára: Preiszler Judit

Vásárhelyi Dalma

(Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium)

felkészítő tanára: Szalai Tamásné

Valamennyi diáknak és felkészítő tanárnak szívből gratulálunk!

Kedves Kollégák!

A Bod Péter Társaság számára nagy öröm a sok jelentkező. Köszönjük a kollégák lelkes biztatását, felkészítő munkáját.

A II. ( írásbeli) forduló február 15-én 14 órakor lesz. Részletekről mindenkit egyénileg, írásban értesítünk. 

Jó felkészülést a következő hétre!

Gratulálunk a szóbeli döntőbe jutott diákoknak ( 70 % fölött)!

A szóbeli döntő 2011. február 7-én 8.30-kor kezdődik a Veres Pálné Gimnázium könyvtárában.

Eredményhirdetés a verseny lebonyolítása után, a szakmai nap keretében.

Tanórán kívül – iskolán kívül a nevelés különleges színterei

A Bod Péter Társaság és a MPTIKSZ közös szakmai délutánja

könyvtárostanároknak és érdeklődő pedagógusoknak

Regisztráció

13.30 – 14.00 Eredményhirdetés, a fővárosi Bod Péter verseny győzteseinek köszöntése (Pölöskei Gáborné , főosztályvezető

14.00- 14.25 : Alpár Vera: A média szerepe a szórakozási modell kialakításában.

14.25 – 14.45 : Oporné Fodor Mária:Harmadlagos szocializációs lehetőségek a közoktatásban

14.45 – 15.05:  Udvarnoky Virág: A FSZEK mentor műhelye fiataloknak

15.05 – 15.25: Szávai Ilona és Sándor Csilla:Szórakozásról, szabadidőről felnőtteknek: gyermekirodalom és felnőttirodalom

15.25-15.45 : Hock Zsuzsa:Kulturális örökség - iskolai könyvtár a változó jogszabályok tükrében ( Állásfoglalások, szórakozás modelljei)

15.45- : Zárszó

Kedves Kollégák!

2011. február 7-én 14 órától szakmai délutánt rendez Társaságunk a Magyar Pedagógiai Társaság Iskolai könyvtári szakosztályával közösen. A rendezvény helyszíne a Veres Pálné Gimnázium könyvtára (1053 Bp., Veres Pálné u. 38.)

Témánk a szabadidő, a tanórán kívüli tevékenység segítése. A gyermekirodalomtól az iskolai könyvtárakig. Itt foglaljuk össze a két szervezet állásfoglalását a készülő oktatási törvénnyel kapcsolatban, amelyhez számos ponton fűztünk megjegyzést.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni a konyvtar@vpg.hu oldalon lehet.

Hock Zsuzsanna

Nagy Kinga                       Németvölygi Általános Iskola

Mikó Rebeka                     Németvölgyi Általános Iskola

Hamarosan lezárul a felkészítés időszaka, de néhány gondolattal ez utolsó időszakban is szeretnénk támogatni a tehetséggondozó könyvtárostanárok munkáját.

Érdemes megoldani az előző esztendők könyvtárhasználati versenyeinek példányait, hiszen az utóbbi három évben módosult szerkezetében, tartalmában a feladatlap.

Ami változatlan az idő. Legtöbb verseny után a diákok ezt tartják kevésnek. Vajon megtanítottuk őket gazdálkodni vele?

• A feladatokat előre át lehet olvasni, abból már láthatjuk, hogy mennyi olyan feladat van, amihez dokumentumot kell keresni (ez is újdonság, hogy már az írásbeli alkalmával is erős könyvtárhasználatra lehet számítani.)
• Az utóbbi években a feladatok egy kerettörténet részeként kerülnek rendezésre, nem a könyvtárhasználati ismeretek főbb témái szerint. Tudják a diákjaink a kerettörténet szövegeit mérlegelve olvasni, vajon milyen mértékben szükségesek a megoldáshoz. Elsősorban a feladatot keressék!
• A verseny során gyakori, hogy diákjaink várakoznak egy adott dokumentumra, pedig a válasz több forrásból is kikereshető általában. Ezt mindenképpen tudatosítsuk azzal, hogy magunk a felkészítés során minél több forrásból várjuk feladványainkra a választ.
• A mellékletek nem részei a beadott dolgozatnak, ezért ezeket leválaszthatjuk attól, így könnyebb a használatuk.

Feladattípusok

A hagyományos feladatok sorában mindenképpen találunk dokumentumismereti, sok esetben dokumentumhasználati és könyvtárismereti feladatokat. Érdemes az adott témához kapcsolódóan minél változatosabban áttekinteni mindkét terület elemeit. A gyakorláshoz jól lehet használni a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet mérőlapjainak típusfeladait is.

A tájékozódás a könyvtárban témában rendszeresen számíthatunk a raktári jelzetek és dokumentumok kapcsolódásának tudását számonkérő feladattípusra. Ezt semmiképpen se a számok pontos ismereteként kérjük a diákoktól. Ha a főszámokat tudják, azonbelül a rendezési elv éppen elegendő ahhoz, hogy a kapott feladatot megoldják. (Ne felejtsük, hogy a versenyen nem használhatnak raktározási táblázatot a diákok!)

Helyet kapott benne a szövegértés, a szövegekre vonatkozó kérdésekkel. A feladathoz mellékletként csatolt, általában egy oldal terjedelmű írás értelmezése nem könnyű feladat. Javasolt először a kérdéseket elolvasni, s az értő olvasás közben (amelyhez a melléklet leemelhető a dolgozat egészéről, ezzel is időt nyerve) azonnal megpróbálkozni a válaszadással. 

Ugyanígy lehetséges, hogy egy dokumentumtípus egy oldala kerül mellékletként a dolgozatokba. Ezt is érdemes a rávonatkozó kérdések mellé tenni, elválasztva a dolgozattól. (Az elmúlt esztendőben a menetrend egy oldalát kellett értelmezni.)

Az év témája - gyakorlás 

Mindenképpen hasznos lehet az év témáját végiggondolni könyvtárunkban. Mely szakterületekhez tudjuk kötni, hiszen a verseny lényege az enciklopédikusság - ahogy azt Bod Péter szellemisége megkívánja. 

Természetesen lesznek kiemelt szakterületek, de nyilvánvaló arra is fel kell készülni, hogy kevésbé egyértelmű szakok is bekerülhetnek.

Az OFI-OPKM honlapján már elérhető a versenyfelkészítőknek írt levél: ennek tanúsága szerint a különleges dokumentumtípus a térkép lesz. Készítsük diákjainkat minél változatosabb keresési feladatokkal!

Fontos helyet kap az irodalomtudomány, irodalomtörténet . Nagy jelentőséggel bír majd a gyerekirodalom elméleti háttere, valamint maguk az alkotások is. (Ez újdonság, hiszen az előző években inkább a szakirodalomban való jártasságra került a hangsúly.)

Jó ismerni, a könyvtár.hu oldalon található ajánlást, amelyet Dömsödy Andrea készített.

A versenyszínhely

Milyen lesz a könyvtár, ahol a diákjaink dolgozni fognak?

A gyakorlásnak fontos része, hogy a nálunk, a saját iskolai könyvtárunkban már jól tájékozódó diákunk más könyvtárban is megkapja a már ismert feladatokat és szembesüljön azzal, hogy az elrendezés ugyanaz, mégis más.

Gyakoroljunk a szomszéd iskola, közkönyvtár állományában való tájékozódással!

Mivel a verseny lényege a tájékozódás a könyvtárban, ezért nem egy könyvtárból, hanem valamennyiből készítjük föl diákjainkat. 

Bármilyen kérdéssel szívesen segítjük a felkészítő tanárok munkáját: konyvtar@vpg.hu címen. 

Jó felkészülést kívánunk!

Hock Zsuzsanna

könyvtárostanár

Bod Péter Társaság tagja

A felkészüléshez ajánljuk a korábbi feladatsorokat, az ötletelés utáni gyakorlás a komplex könyvtárhasználaton alapuló információszerzés folyamatának elemeiből. 

Feladatokat tartalmaz az OFI-OPKM honlapja, valamint a Mérei Ferenc Pedagógai Intézet gondozásában megjelent Hock Zsuzsanna: Tehetséggondozás a könyvtárban. Bp. 2009. kiadvány.

Jó felkészülést kívánunk!

Hogyan készüljünk 5-6. évfolyamosainkkal a versenyre?

Érdemes először magunkban, nekünk könyvtárostanároknak egy ötletfelhőt készíteni, hogy vajon milyen témákhoz tudjuk kötni azt a szót, hogy család?

Magam is ezt tettem, végigjártam a könyvtáramat, hiszen a könyvek segítenek a felkészítő tanárnak éppúgy, mint a diákoknak.

Család? "Menjünk" végig gondolatban először a tíz főosztályon!

0 Általános művek között ott a Nobel díjasok, a tudósok, az Akadémia, a könyvtárak világa: Nobel díjas család?

Nobel díjas testvérek?

Tudós család?

Akadémia? Fivérek? vagy más rokonok?

Könyvtárosdinasztiák?

100,150 Pszichológia - a családi lét számos alkalommal teremt lehetőséget, hogy filozófiai, pszichológiai kérdéseket fogalmazzunk meg.

200 Vallás

Mitológia - ki kinek a gyereke, testvére? felesége- férje? Hogyan képzelik el a családot az ókorban?

A Biblia számos családot állít elénk: gyerekek, testvérek, szülők, élethelyzetek - egészen a Szent Családig.

300

Jog- szülők, gyermekek joga

Hadtudomány - katonaviselt apák és fiúk, hadvezérek

Oktatás - szülők és iskola, iskola és család

Néprajz - a születéstől a halálig, a neves napok szokásai számos alkalmat adnak arra, hogy a családdal kapcsolatban keressünk információt.

Illemtan

Viselkedés a családban

Statisztika

Népesedés és család

Közgazdaság

A családi háztartás kiadásai, bevételei

500

Ki ne tudna családokat mondani, amelyeknek több tagja volt természettudós: fizikus, biológus, kémikus, matematikus? De lehet számolni is.

600

Közlekedés - családi közlekedési eszközök

Technika - eszközök a család életében

Informatika - kapcsolat lehetőségei a családban

700

A család a :

- képzőművészetben

- filmben

- zenében

- sportban

Művészcsaládok

800

nyelvi jelenségek

a család szó értelmezése

Író/költő családok

900

910 Földrajz - a család a különbözök kultúrákban

Történelem

uralkodó családok Magyarországon és a világban

a család változása a különböző korokban

Szépirodalom

Versek, regények, drámák a családról

A lehetőség végtelen, mindegyik téma tovább bővíthető! Természetesen mindegyikre találunk példát.

Feladatunk az, hogy a diákok a témák segítségével adjanak számot arról, hogy a könyvtári információszerzésnek, gyűjtésnek és újraalkotásának képességével  bírnak.

Ehhez alkalmazniuk kell mindazt, amit 5-6. évfolyamig és évfolyamon könyvtárhasználati ismeretekből elsajátítottak.

Mit is? Könyvismeret, könyvtárismeret (történet is), dokumentumismeret (kézikönyvek típusai, periodikák), tájékozódás a könyvtárban.

A könyvtárhasználati ismeretek tartalmát kell hozzárendelnünk az előbbiekben felsorolt lehetőségekhez. Természetesen nem mindegyik témához tudjuk valamennyi könyvtárhasználati ismeretet társítani, de sok mindenre van lehetőség. Egy könyvtől elindulva, amelyen a könyv alapvető részeit, apparátusát mutatja meg a diák eljuthatunk a periodikákig, vagy éppen az adatbázisunk, katalógusunk használatáig.

Olyan feladat is elképzelhető, amely egy raktári jelzet, egy ismeretterjesztő könyv segítségével vezet el minket az Egyetemes Tizedes Osztályozásig.

Vagy egy családon keresztül eljuthatunk különböző témákhoz, tudományterületekhez: pl. Curie család - egyszerűen köthetjük a kémiához, de elvezet minket a történelemhez és a földrajzhoz is...

Nézhetjük a kézikönyvtárat, hogy mit is használtathatunk belőle? lexikon, enciklopédia, kronológia mindre találunk lehetőséget. 

A felkészítés során majd használtathatjuk a kézikönyvtár elemeit, de adhatunk tájékozódási feladatot is. Néhány szavas jegyzetet is készíthet a tanuló.

A könyvek legfontosabb adatait, a forrás hivatkozást már itt, minden gyakorlásnál kérjük diákjainktól.

Adhatunk betűrendbe sorolással kapcsolatos feladatot, hiszen ez is közel áll e korosztályhoz, követelményként pedig előírás ennek készségszintű alkalmazása.

A feladattípusok gyakorlása után javasolt a 60 perces komplex feladatsor megoldása is.

Hiszen diákjainknak képesnek kell lenni arra, hogy a feladatokat a rendelkezésre álló idő alatt megoldják.

Érdemes elmondani: mérlegeljék a feladatok nehézségét. Mi ismerjük őket, tehát abban tudunk segíteni nekik, hogy melyik módszer a kedvezőbb: előbb a könnyebb és aztán a nehezebb, vagy a fordított sorrendje a feladatoknak. De semmiképpen ne hagyjanak ki egyetlen feladatot se! És ne adják be a kitűzött időpont előtt a feladatlapot. Amikor elkészültek, olvassák át még egyszer és javítsák!

Mit tegyünk, ha diákunk már mindent "tud" és alkalmaz könyvtárunkban?

Mindenképpen javasoljuk, hogy más könyvtárakban is adjunk először kis feladatokat, hogy szokják az idegen térben való tájékozódást. Ha mód van rá, akkor másik iskolai könyvtár után még nyilvános könyvtárban is gyakoroljunk velük. Minden esetben a javítás módot ad arra, hogy lássuk, mit kell még átbeszélni velük a tananyagból.

A felkészüléshez használható a Győri Gáspár Könyvtárhasználati vetélkedő feladatsora (összeáll. Bali Judit), de önmagunk is készíthetünk ilyet.

A gyakorlás során a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati verseny I. kategóriájának feladatsorai is használhatóak. Elérhetők az OFI-OPKM honlapján.

Jó felkészülést kívánunk!

Hock Zsuzsanna

könyvtárostanár

A Bod Péter Társaság tagja

Elhangzott a Bod Péter Társaság emlékülésén, az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében Budapest, 2008. nov. 14.

                                      A Bod Péter Társaság 20 éves története    

A nyolcvanas évek második felétől, az enyhülő politikai légkörben a Hazafias Népfront égisze alatt sorra alakultak Budapesten és vidéken egyaránt a művelődést szolgáló, az olvasást szorgalmazó olvasókörök. Számuk fokozatosan növekedett. Ez a bíztató mozgalom ott bontakozott ki elsősorban, ahol erősek voltak a korábbi köri és egyesületi élet hagyományai: Balmazújvároson, Kisújszálláson, Kisvárdán, Makón, Mohácson, a Sió-mentén, Megyaszón, Hodmezővásárhelyen, Hévízgyörkön stb. Ekkor alakult meg, 1988. novemberében a Bod Péter Társaság nevet viselő olvasókör is Budapesten, első nyilvános fellépése a Kaffka Margit Gimnáziumban (ma Szent Margit Gimnázium) volt. Alapító vezetője, társaságunk mozgatója, lelke Ugrin Gáborné Márta, énektanár, könyvtáros. Ekkor került sor először a Bod Péter emléklapok átadására is. A Bod Péter emléklapokat a kiemelkedő ülések alkalmából – általában ötévenként – adtuk át a könyvtárostanároknak.

A Hazafias Népfront megszűnésével (1990) szükségessé vált, és az olvasókörök vezetői hasznosnak vélték, ha szövetségbe tömörülnek. Természetesen nem valamiféle új hivatal maguk fölé emelésére gondoltak, hanem egymást kölcsönösen segítő összefogásra.  Így alakult meg Budapesten 1990. szeptember 22.-én az Olvasókörök Országos Szövetsége, melyet a Fővárosi Bíróság be is jegyzett, tehát hivatalos szervezetté vált.

A szervező bizottság kimondta: „legyen az olvasási, a nyelvi, a viselkedési kultúra ápolása az olvasóköröknek is a legfontosabb programja”. Ugyanezen az összejövetelen megválasztották a vezetőket: Hajdu Géza elnök, Fekete Imre alelnök, Ugrin Gáborné titkár. Az Olvasókörök Országos Szövetségének egyik alapító tagja volt a Bod Péter Társaság is.

Társaságunk három célt tűzött maga elé:

-  Bod Péter 18. századi nagy erdélyi tudós, egyháztörténész, református lelkész (az első magyar irodalmi lexikon szerzője) életének és munkásságának megismertetése, emlékének ápolása

 - A könyvtár szak egy szűkebb területének, a könyvtárostanár könyvtárpedagógiai munkájának a felkarolása, a megsegítése

-  Olvasásfejlesztés - különösen a tanulással, olvasói igényességgel, etikai kérdésekkel, családi életre való felkészítéssel kapcsolatosan

Társaságunk jelmondatát: „Mert valamiképpen a hazának ártani nem szabad, azonképpen annak nem használni, mikor lehetne, nagy vétek” Bod Péter Magyar Athenasának előszavából kölcsönözte. Ez a bodpéteri gondolat irányította és irányítja munkánkat mind a mai napig.

Kezdetben többnyire könyvtárostanárok voltak a tagjai, de társaságunk köre fokozatosan bővült. A 90-es években már könyvelő, iskolatitkár, könyvtárvezető, gazdasági szakember, tanító is volt soraiban. Később egyetemi hallgatók, a Bod család több tagja (orvos, mérnök, közgazdász, tanár, jogász) és egyetemi tanár (történész, könyvtáros, irodalmár, egyháztörténész) is szerepelt a 40 tag, a 80 pártoló tag között. A nyilvános konferenciákon további 40-50 érdeklődő is megjelent. A megnövekedett igény következtében a Bod Péter Társaság önálló szervezetként is bejelentkezett a Fővárosi Bíróságon 2002. április 19.-én, ahol nyilvántartásba vették.

Az olvasás, a könyvtár, a tanulás fontosságát hangsúlyozva társaságunk szoros kapcsolatot tartott a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Iskolai Könyvtárosok Szekciójával (ma Könyvtárostanárok Szervezete), melynek alapító titkára ugyancsak Ugrin Gáborné volt 1986-ban. Ennek a Szekciónak a szervezésében rendezték meg évenként az Országos Bod Péter Könyvtárhasználati Versenyeket.

 A versenyek megszervezésében és lebonyolításában igen értékes munkát végzett önkéntesen a nagy tudású, szigorú, mindenkire figyelő Zsoldos Jánosné Cselényi Gyöngyi és két állandó társa Szepesi Hajnal és Melykóné Tőzsér Judit. A felkészítésben és a versenyek országos szervezésében pedig fontos feladatot vállalt Benkő Ilona könyvtárostanár. Erről a mintaszerű, sok emberséggel végzett munkáról olvashatunk Zsoldos Jánosné: „Tíz év az Országos Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny szolgálatában” Nyíregyháza 2003 c. könyvében. 

Társaságunk összejöveteleinek célja tulajdonképpen az együttgondolkodás, az igényesség, az önzetlenség, mások iránti bizalom felkeltése, fokozása. Veres Pálné, a nagy pedagógus gondolata mindnyájunk számára figyelemre méltó és irányadó: „Sokaknak egy cél felé való tömörülése feltűnő nagy dolgokat hoz létre”. Bod Péter tisztelete, kultuszának ápolása, a múltnak, a hazai és a nemzeti értékeknek a megbecsülése tartja össze a társaság tagjait, akik mindig csendben végezték és végzik munkájukat.

Társaságunk munkáját mindig éves programokban határoztuk meg, melyet a vezetőség állított össze.

Az első tíz évben rendezvényeinken az iskolai könyvtárak és a könyvtárostanárok tevékenységével kapcsolatos elemzések, fejlesztési javaslatok, valamint az olvasás, az olvasási szokások, az értő olvasás fejlesztésére vonatkozó megbeszélések szerepeltek többségben és igen kevés előadás hangzott el Bod Péterrel kapcsolatban. 1998-2000-től azonban már előtérbe kerültek a Bod Péterrel foglalkozó előadások, sőt olyan konferenciák is voltak, amelyeket csak neki szenteltünk.

A továbbiakban e háromirányú tevékenységünket ismertetem.

1. A könyv és a könyvtárpedagógia fontos része volt a kezdeti munkánknak. Ezzel a témával foglalkoztunk az 1993-ban  (dec.11.) az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum újbóli megnyitásának 35. évfordulóján rendezett ünnepi ülésünkön, ahol előadások hangzottak el a könyvtártörténeti írásokról (Voit Krisztina), a könyvtári szolgálatáról (Celler Zsuzsanna) és az OPKM  első évtizedeiről (Károlyi Ágnes).

1997-ben (febr. 11.) rendezett szakmai összejövetelünkön pedig könyvtárpedagógiai témában tanácskoztunk: „Mire kell felkészíteni a tanárokat annak érdekében, hogy könyvtárhasználókká tudják nevelni a rájuk bízottakat?” címmel.

Ugyanebben az évben 1997-ben (márc.25.) a Bod Péter Társaság kibővített vezetőségi ülésén közoktatási tankönyvekről és tanári kézikönyvekről tanácskoztak a résztvevők Horváth Zsuzsanna: „Tankönyvelemzési szempontok és eljárások” c. tanulmánya alapján (Új Pedagógiai Szemle.1996. okt.). A tanácskozáson részt vett a szerző is, mint az OKI  (Országos Közoktatási Intézet) főmunkatársa.

Társaságunk odafigyelt az esti és levelezői tagozatos tanulók és tanáraik megsegítésére. Ezzel a céllal került sor 1999-ben (ápr. 23.) az „Érettségi előtt álló esti és levelező tagozatos tanulók és tanáraik könyvtári ellátása” című rendezvényünkre az OPKM nagytermében, ahol többek között Csoma Gyula: „A funkcionális analfabétizmus kialakulásának megelőzése könyvtári eszközökkel” c. előadása hangzott el. Sajnos kezdeményezésünknek nem volt folytatása országos szinten.

Az 1990-es évek elején sikerült elérnünk a könyvtárostanárok jogi helyzetének a tisztázását. Ugrin Gáborné erőfeszítéseinek, kitartó munkájának köszönhetően bekerült a közoktatásról szóló 1993. évi 79 törvénybe az iskolai és kollégiumi könyvtárosok azaz a  könyvtárostanárok alkalmazásáról szóló jogszabály. Majd az 1995-ben közreadott Nemzeti Alaptantervbe (NAT-ba) beépítették a könyvtárhasználati ismereteket is igaz az informatika részeként.  

Már 2000-ben (febr. 16.) tanácskozás kezdődött a Bakáts téri iskolában a könyvtárostanárok tevékenységéről 1958-1988 közötti időszakból, tehát harminc évi munkájáról. Ugyanis Ugrin Gáborné szakfelügyelői tapasztalatai és az iskolai könyvtárügyért folytatott szívós küzdelme alapján fontosnak tartotta, hogy ennek az időszaknak az eredményei ne vesszenek el, sőt, lehetőleg pozitív hatást gyakoroljanak a további fejlődésre. Ebben az elemző-összegző munkában sokat tevékenykedtek: Apai Béláné dr., Pásztor Emilné, Csepeti Péterné, Vetési Eszter, Ugrin Gáborné. A beérkezett írások bemutatására, elemzésére 2003-ban (nov. 19.) társaságunk ünnepi ülésén került sor Apai Béláné dr. előadásában „Könyvtárostanári pályaképek az 1958 és 1988 közötti három évtizedből” címmel. Apai Béláné többek között a következőket mondta: „Nem akarunk könyvtártörténetet írni, nem akarjuk azt állítani, hogy az iskolák valaha is léteztek könyvtárak nélkül. … Mindössze arra vállalkozhatunk, hogy az idők sodrából kiragadjuk azt a küzdelmes harminc esztendőt, mely híven tükrözi a mindig újrakezdés, az újból építkezés nehéz munkáját az iskolában. … Az iskolai könyvtári lét alapja a tanulókkal való törődés a tájékoztatás, a tanulás, az olvasóvá nevelés területén. A pálya nehéz volt, sok akaraterő, türelem és tettvágy kellett hozzá”.  Majd Ugrin Gáborné megfogalmazva  a könyvtárostanári pálya lényegét, Révész Napsugár grafikusművész emlékérmét nyújtotta át Magyarországon elsőként a könyvtárostanári pályát megvalósítóknak.

Ugyancsak a könyvhöz, könyvtárhoz kapcsolódott Szögi Lászlónak, az Egyetemi Könyvtár főigazgatójának az előadása 2007-ben (szept. 21.) az Egyetemi Könyvtár nagy olvasójában tartott rendezvényünkön. Előadásának a címe: „Egyetem, könyvtár, művelődés” volt. Érdeklődéssel, figyelemmel hallgattuk a lendületes, színes, évszázadokra visszatekintő és előremutató beszédét. Sokat tanultunk, épültünk belőle.

A könyvekkel foglalkozó összejöveteleink sorában igen tanulságos volt Bod Magdolna, vegyészmérnök tagtársunknak 2007-ben (febr. 26.) az OPKM nagytermében tartott előadása „A Biblia és a természettudományok” címmel. A befejezésben a következő megállapítással összegezte gondolatait: „ A Bibliában olvasható kinyilatkoztatott igazságok és az emberi erőfeszítések eredményeképpen megírt tudományos ismeretek összevetése lehetséges, és ez által pontosabban érthető 2400 (Ószövetség) és az 1900 (Újszövetség) évvel ezelőtt leírt és évmilliárdokkal korábban megtörtént világfolyamatok végbemenetele. Tehát a kinyilatkoztatás sugalmazója csakis a történések irányítója lehetett, hiszen a szövegíró, halandó emberként, nem lehetett az események szemtanúja és főképpen nem értelmezője.” A mindnyájunk számára érdekes és hasznos előadásra szívesen gondolunk vissza különösen most a Biblia évében.

(A könyvtárostanári témához kapcsolódóan az emlékülés második napján Szakmári Klára tagtársunk tartott előadást „Egy könyvtárostanár gondolatai a Bod Péter Társaságban” címmel.)    

2. A könyvhöz, a könyvtárhoz szorosan kapcsolódik az olvasás. Az olvasásfejlesztés, amint azt fentebb már említettem a Bod PéterTársaság célkitűzései közé tartózik. Ez napjaink egyik igen fontos és nehéz kérdése, ugyanis az olvasók száma egyre fogy. Mondhatnánk, hogy az olvasás válságban van. Hogyan lehetne ezen változtatni? Olvasással foglalkozó rendezvényeinken, tanácskozásainkon próbáltunk választ keresni a kérdésre. Tevékenységünknek ezt a területét, az olvasáspedagógiai kérdések területét Oporné Fodor Mária vezetette és vezeti ma is.  

Az olvasás kérdésben sokszor volt segítségünkre Nagy Attila olvasáskutató, összejöveteleinken, tanácskozásainkon több előadását hallgattuk meg. Emlékezetes volt a 2006-os (márc.10.) „Az olvasás mint kiváltság” c. előadása, melyet az Országos Széchényi Könyvtár-i dolgozó szobájában tartott.

Ugyanebben a témában Jobbágy Károlyné, ny. magyar szakos tanár tartott gondolkodásra késztető, megfontolásra érdemes előadást „Az olvasás” címmel 2008-ban (ápr. 16.) a Dunamelléki Református Egyházkerület Székházának a dísztermében. Négy kérdésről értekezett:

-          az olvasás jelenlegi helyzetéről, a vészhelyzetről

-          néhány az olvasást érintő kutatási eredményről

-          az iskola válaszáról a kihívásokra

-          az olvasás és a nemzeti identitás összefüggéséről

( Az olvasásról és olvasásfejlesztésről külön előadás hangzott el, melyet Oporné Fodor Mária tagtársunk tartott „Az olvasásról a Bod Péter Társaságban” címmel.)

A könyves és az olvasással foglalkozó tevékenységünkkel összhangban  rendezvényeinken  könyvismertetéseket  is beiktattunk.

2000-ben sikerült kiadnunk egy könyvet „Bod Péter írásaiból, írásairól” címmel Ugrin Gáborné szerkesztésében, a Püski Kiadó gondozásában.

 A nagyközönségnek szánt kiadványunk iránti érdeklődést bizonyította az a tény, hogy 2002-ben megjelent a második, javított kiadás is. A műről Vásárhelyi Judit tagtársunk a Püski Kiadó üzletébe meghívott vendégeknek kutató egyéniségéhez méltó könyvismertetést tartott.

Igazi bensőséges, kellemes eseményre került sor 2005-ben (nov. 8.) a Deák téri Evangélikus Gimnázium díszterében, ahol Somkuti Gabriella, tagtársunk „Ajándék mégis” c. vereses kötetének a bemutatóját tartottuk. A kötetet bemutatta és a szerzővel beszélgetett Pomogáts Béla irodalomtörténész. A szerző verseit pedig Frankó Emilia, előadóművész tolmácsolta. Együtt örvendeztünk Somkuti Gabriella sikerének.

A 2007 szept.-i (21.) rendezvényünkön is szerepelt egy könyvismertetés. Nagy Géza: „A református egyház története 1608-1715” című nagy összefoglaló munkáját Bellágh Rózsa ismertette. A 17. századi magyar református egyháztörténet közel 60 évig kéziratban volt. Annak ellenére, hogy a szakma tudott róla, és régóta várta a megjelenését, kiadása csak biztatások, eluntatásig menő ígérgetések maradtak. Végül egy magán kiadó, az Attraktor adta ki közel 1000 oldalas terjedelemben, két kötetben. A művet adatgazdagsága miatt a 17. századi egyháztörténet valóságos kézikönyvének is tekinthetjük, igazi kincsesbánya.

3. Harmadik irányú tevékenységünk Bod Péterhez kapcsolódik.

Társaságunk nevéhez hűen fontosnak tekinti Bod Péter hagyatékának ápolását, de emellett az erdélyi tudós-lelkipásztor szellemi értékrendjének széleskörű, folyamatos felmutatását is itthon és az egész Kárpát-medencében. Ennek része a szűkebb szakmai-tudományos kutatások kezdeményezése, eredményeinek bemutatása, esetleg publikálása, de épp úgy feladatunk a kultusz ápolása és fenntartása is. Az 1993-as ünnepi ülésünkön Czine Mihály : „Bod Péter öröksége” című bevezető előadása hangzott el a könyvtártörténeti előadások mellett. Czine Mihálynak óriási érdemei vannak a magyar kultúra, különösen a 20. századi magyar irodalom egyetemes és európai rangú értékeinek a tudatosításában. De számtalanszor hitet tett szíve szerinti értékei mellett a korábbi korokból is. Ilyen értéket jelentett számára Bod Péter is, akinek életében, sorsában megtalálható a magyar kultúra, Erdély, a haza iránti ragaszkodás, a tudósi érdeklődés, kíváncsiság, de ott vannak a könyvek, a könyvtárak, az iskola, a tanulás.

Az első nagyobb szabású Bod Péternek szentelt rendezvényünkre 1999-ben (jún. 9.) került sor, amikor az erdélyi tudós halálának 230. évfordulója alkalmából emlékülést rendeztünk a Deák téri Evangélikus Gimnázium dísztermében. Előadók voltak: Hubert Ildikó (Bod Péter, az egyház- és irodalomtörténet-író), Cs. Varga István (Németh László erdélyi drámahősei), Simon Melinda (Bethlen Kata). A továbbiakban „Bod Péter a magyar középiskolákban” címmel tanárok és tanulók gondolatait hallhattuk. Sziliné Simon Márta, a Szent István Gimnázium tanára a háttérbe szorított „régi” magyar irodalomról így vallott: „Köszönöm azt a lehetőséget, hogy a könyvtári munkát és az olvasási kultúra fejlesztését szívügynek tekintő kollégák és a Bod Péter Társaság felkeltették tanulóink érdeklődését Bod Péter személye és munkássága iránt. Nagyon szívesen vállalkoztak tanítványaim arra, hogy olvassanak a régi magyar irodalom gyöngyszemeiből, és megfogalmazzák, milyen örök érvényű üzenetet közvetít Bod Péter a mai fiatalok számára.”

Az emlékülés végén pedig a Bod Péter nevét viselő erdélyi intézmények, szervezetek képviselői, és a 18. századi Bod család leszármazottai, tehát ma élő rokonai  szólaltak meg. Bod Péter Ákos, egyetemi tanár, aki nem tudott részt venni az emlékülésen, köszöntő levelet küldött társaságunk tagjainak és a résztvevőknek. A levélből kitűnik, hogy mennyire aktuálisak voltak akkor is, de napjainkban is Bod Péter Ákos gondolatai:

„Ma napi élményünk, hogy a tanulni kész magyar fiatal a fejlettebb, gazdagabb világ felé igyekszik. Van azonban egy kardinális kérdés itt: mi lesz a megszerzett tudással? A magyar peregrinusok tudással felvértezve, és könyvekkel megrakodva jöttek vissza hazájukba. Bod Péter is 1743-ban, hároméves hollandiai tanulmányútja után 7 mázsa útipoggyásszal tért meg. Ezután Bethlen Kata mellett szolgált, majd az első magyar nyelvű irodalmi lexikon elkészítésével, szótárszerkesztéssel és számos irodalmi munkával, majd magyarigeni lelkipásztorkodással fizette vissza nemzetének a támogatást. Olyan életpálya az övé, amely a példaképekben szegényes mai világban roppant időszerű és korszerű.”

  Bod Péter munkásságának ismertetése és elismertetése érdekében kiszélesítettük érdeklődési köreinket és megerősítettük kapcsolatainkat a tudományos élet képviselőivel nemcsak a budapesti hanem az erdélyi konferenciákon is. Emellett megkerestük és megtaláltuk a Bod Péter iránt érdeklődő kicsiny falvak embereit Erdélyben. Társaságunk baráti kapcsolatokat épített ki azokkal az erdélyi református gyülekezetekkel, ahol Bod Péter élt és alkotott: Alsó- és Felsőcsrnátonban, Olthévízen és Magyarigenben. Tudunk egymásról és segítjük egymást

A Bod Péter Társaság tagjai a találkozások során mintegy hidat alkottak a kutatók, az előadók valamint az adott témát befogadni akaró közönség között. Mindenüvé, a szellemi életbe igyekeztünk bevinni Bod Péter gondolatait.

1999 júliusában (8-11.) Olthévízen „Árva Bethlen Kata – Bod Péter” konferencián, novemberben a magyaigeni csoport rendezvényén vettünk részt Budapesten a Baár-Madas Gimnáziumban, 2001-ben (aug. 4-5.) pedig a  Felsőcsrnátonban rendezett Bod Péter konferencián.

Erdélybe, Bod Péter nyomában  kirándulásokat szerveztünk, melyet két alkalommal Muszka Erzsébet tagtársunk, egyszer pedig Ugrin Gáborné vezetett.

2006-ban (júl.28-30.) az olthévízi református egyházközség újabb, két napos konferenciát szervezett Bod Péter tiszteletére.

A tudós-lelkipásztor életrajzából tudjuk, hogy összesen hat évet töltött itt Olthévízen(1743-1749). A konferenciát Veress László, marosszentkirályi (korábban olthévízi) és Sylvester Aba János olthévízi lelkészek szervezték. A résztvevők elsősorban erdélyiek voltak, de jöttek Budapestről is a Bod Péter Társaság tagjai közül tizenketten, és Svácból Grasubünden kantonból. A rendezvényen öt előadás hangzott el, (sorrendben : Bellágh Rózsa

Majláthné Csizmadia Gabriella, Gudor Botond, Veress László és Jan Andrea Bernhard előadása.) Az előadások közül kiemelem Majláthné Csizmadia Gabriella előadását, amelyben  Bod Péter: „Históriára utat mutató magyar lecsicon”-ját mutatta be.

A fiatal nyárádszeredai tanárnő nagy felfedezése volt a „Lecsicon”, ezzel új eredményt hozott a Bod kutatásba. A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár Kézirattárában találta meg az eddig elveszettnek hitt kéziratot. Csizmadia Gabriella nagy türelemmel és szorgalommal lemásolta, és belőle készítette el a diploma munkáját. A Lecsicont a szerző Bod Péter Olthévízen írta 1746-ban a „Szentírás értelmére vezérlő magyar leksikon” és egyéb művei mellett.

Az évek folyamán egyre több tapasztalatra tettünk szert, látókörünk kiszélesedett. Felismertük, hogy nem a szélesítés, hanem a mélyítés, tehát tevékenységünknek úgy a mennyiségi, mint még inkább a minőségi fejlesztése volna a sokkal fontosabb feladatunk. Ezt az intést vagy elhatározást akár tetszik, akár nem egy kutatónak meg kell fogadnia, ha használni akar környezetében, ha Bod Péter gondolata szerint akar élni és dolgozni.

Ebben az értelemben került sor Bod Péter születésének 290. évfordulója alkalmából 2002. febr. 22-23. a „Bod Péter, a historia litteraria művelője” című tudományos tanácskozás megrendezésére az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében. Rendezvényünket a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, az Országos Széchényi Könyvtár és a Bod Péter Társaság szervezte.

A tanácskozás középpontjában Bod Péter irodalomtörténeti-írói tevékenysége állt, amely szorosan kapcsolódott a tudós lelkipásztor történeti, egyháztörténeti, egyházjogi és szótárszerkesztői munkásságához. A korábban már vizsgált műveket – köztük a Magyar Athenast is – az előadók új módszerekkel vizsgálták és tárgyalták. Összesen tizenöt előadás hangzott el. Az előadások Bod Péter magyar nyelvű írói lexikonáról, a Magyar Athenasról (Fenyő István), a Magyar Athenas értékszempontjairól (Jankovics József), a Magyar Athenas és Bethlen Kata könyvtárának jegyzékei közötti forráskapcsolatról (Bellágh Rózsa), a püspök életrajzokról (S. Sárdi Margit), a románok történetéről (Köpeczi Bála, Gudor Botond), a puritanizmus hatásáról (Petrőczi Éva), Bod Péter szótárában fellelhető magyar folklortörténeti adatokról (Voigt Vilmos), Bodnak a székely rovásírásra irányuló érdeklődéséről (Ferenczi Géza), Bod Péter generalis notáriusi tevékenységéről (Sipos Gábor), a tudós kortársakkal tartott kapcsolatairól (Ladányi Sándor), Bod Péter áttekintését a magyar bibliafordításokról (Bretz Annamária), Juan Luis Vives és Bod Péter szövegeinek összehasonlításáról (H. Kakucska Mária), két párhuzamos életműről (Iacob Mârza), Bod Péter térképeiről (Gróf László) szóltak.

A felsoroltak közül kiemelem Gróf László, Oxfordban élő térképtörténész, kutató Bod  térképeiről szóló előadását. Ezek a térképek mérföldkövet jelentenek a magyar kartográfia történetében, hiszen az első magyar nyelvű kontinens-térképekről van szó. Gróf László a British Libraryban őrzött Bod Péter: „Az Isten vitézkedő anyaszentegyháza rövid históriája”. Basel 1760 c. művében található térképeket ismertette, elemezte.

Az elhangzott előadások szerkesztett szövegei kötetben is megjelentek, „Bod Péter, a historia litteraria művelője” címmel az Universitas Könyvkiadó Historia Litteraria sorozatában 2004-ben Tüskés Gábor szerkesztésében. A kötet a magyar irodalomtudomány és kritika 18. századi történetét feltáró kutatási program részeként jelent meg azzal a céllal, hogy bemutassa a historia litterariának, azaz a magyar irodalomtudomány- és irodalomtörténetírás kezdeteit.

Ugyancsak ennek a konferenciának a programjaként  Bod Péter emléktáblát helyeztünk el Budapest 11. kerületben lévő Bod Péter utca 2. sz. ház falán, melyet két szobrászművész: Máthé István és felesége Lantos Györgyi készített dr. Bod Péter, szentesi főorvos és Imre Kálmán tagtársunk jelentős szellemi és anyagi támogatásával. Az emléktáblát minden évben megkoszorúzzuk Bod Péter születésnapja körül.

A rendezvényhez kapcsolódva egy Bod Péter bibliográfia is megjelent Gyerges Judit összeállításában. Ez igen hasznos munka, és nélkülözhetetlen a Bod kutatás, a historia litteraria és a 18. századi egyház- irodalom- és művelődéstörténet számára.

Érdekes előadást hallgattunk meg a  2003-ban (nov. 19.) rendezett ünnepi ülésünkön, melyet 

ifj. Fabinyi Tibor, egyetemi tanár tartott. Címe: „Bibliai jelképek Bod Péter Magyar Leksikonjában 1746”. Az előadó Bod Péternek Kolozsváron 1746-ban kiadott a „Szentírás értelmére vezérlő magyar leksikonja”-t hermeneutikai-tipológiai szempontból mutatta be, vagyis a lexikonba szereplő emblémákat, tüposzokat, jelképeket elemezte. Igényes tudományos előadását az is értőn, élvezettel hallgatta, aki a művet nem olvasta.

2004-ben (márc.2-3.) mintegy folytatásaként a két évvel korábbi tudományos tanácskozásunknak és ugyanazzal a címmel „Bod Péter, a historia litteraria művelője” rendeztünk meg tudományos ülésünket Bod Péter halálának 235. évfordulója alkalmából az OSZK dísztermében. Monok István, az OSZK főigazgatója megnyitója után, Fabinyi Tibor, egyetemi tanár, egyháztörténész elnökletével Veress László, Ladányi Sándor, Bellágh Rózsa, Gróf László, Bretz Annamária, Gudor Botond előadása hangzott el a Bod kutatások újabb eredményeiről.

Különös tekintettel a 18. századi tudós-lelkipásztorra a Bod Péter Társaság még az 1990-es évek elején tervbe vette a Bod család történetének, alkotó tagjainak a megismerését és megismertetését. Egyre világosabbá vált, hogy az elmúlt 300 évben tevékenykedő Bod család sok tagjának élete és munkássága megbecsülésre, emlékezetünkben megőrzésre méltó. Baráti kapcsolatban voltunk Bod László festőművésszel, részt vettünk kiállításának a megnyitásán, vendégei voltunk a velencei alkotó házában, a Kápolna Galériában, köszöntöttük 80.-ik születésnapján. A 2001-ben elhunyt festőművész családjával továbbra is szoros kapcsolatot tartunk fenn. Felesége Bod Lászlóné Bartus Adrienn lehetővé tette, hogy Sasadi úti társasházának kertjében a társaságunk tagjai nyári összejöveteleiket, kellemes környezetben megtarthassák A ház falán Bod László tiszteletére elhelyezett emléktáblát pedig évente megkoszorúzzuk.

Többen a Bod család tagjai közül Ugrin Gáborné ösztönzésére és irányításával családkutatásba kezdtek. A 2003-as (febr. 28.) taggyűlésünkön a Deák téri Evangélikus Gimnázium könyvtárában Bod Péter szentesi főorvos előadást tartott a Bod családról „A Bod család története” címen. 2006-ban folytattuk a Bod nemzetség családfájának a megrajzolását a Bod rokonok : (Bod Andorné, Bod Lászlóné, Bod Katalin, Bod Magdolna, Bod Péter (Szentes), és a női ágból származott Vas család tagjai : (Vass Péter, Vass Szabolcs, Vass Tamás) valamint néhány tagtárs közreműködésével.

(Erről az aprólékos, sok türelmet igénylő adatgyűjtő munkáról, a Bod nemzetségről számolt be az emlékülés második napján Bod Katalin és Bod Magdolna.)  

A Magyar kultúra napja (jan. 22.) nem tartozik a hivatalos ünnepek közé, de már hosszú évek óta, 1989-től egyre eredményesebben hívja fel a figyelmet népünk szellemi és tárgyi értékeire.

A Bod Péter Társaság is mindig megünnepelte és megünnepli a Magyar kultúra napját, és rendezvényeivel megemlékezik népünk hagyományairól, gyökereikről, múltjáról: koszorúzással minden évben Szatmárcsekén Kölcsey síremlékénél, Budapesten a Kölcsey szobornál vagy ünnepi üléssel, amilyen a 2008. januári (jan. 9.) rendezvényünk volt az Országos Idegennyelvű Könyvtár nagytermében. Ezen a rendezvényen Cs. Varga István, irodalomtörténész és Jáki Sándor Teodóz , bencés szerzetestanár   „Bencés örökségünk és irodalmunk” címen vallottak, beszéltek a magyar kultúráról. Cs. Varga István többek között a következőket mondta, idézve Esterházy Jánost: „Csak az a nemzet érdemes jobb sorsra és örök életre, amely meg tudja becsülni nagyjait, és amelynek mindig szeme előtt lebeg azok példát mutató munkássága.”

Cs. Varga István gondolataival összhangban mi, a Bod Péter Társaság tagjai az elmúlt húsz évben igyekeztünk megbecsülni és ápolni Bod Péter munkásságát, alkotó szellemét, igyekeztünk használni környezetünkben, tudatosítani a magyar kultúra értékeit, a könyv, az olvasás, a tanulás fontosságát.

Most a befejezésben felteszem a kérdést, idézve Bod Péter: Szent Hilarius (1760) című „szívet vidámító, elmét élesítő” kérdések és feleletek formájában megírt könyvéből:

„Melyik munka a legkedvesebb? Amelyet jól végzett el valaki. Keserű gyökérnek édes gyümölcse (271 tétel).” Ezt a gyümölcsöt, társaságunk húszévi munkájának eredményeit próbáltam meg itt és most Önöknek bemutatni, természetesen a teljesség igénye nélkül. A munka nehéz és fáradságos volt, de mindnyájunk épülésére, hasznára szolgált, és ehhez Ugrin Gáborné következetessége, kitartása és türelme kellett.

                                                                                                Bellágh Rózsa

Kedves Felkészítő Tanárok!

Az idei esztendőben a fővárosban a Bod Péter Könyvtárhasználati verseny II. kategóriájának lebonyolítását a Bod Péter Társaság vállalta magára.

A jelentkezési lapon kérjük feltüntetni a következő adatokat:

A versenyző neve

A versenyző iskolája, pontos címmel, telefonnal

A felkészítő tanár neve, email elérhetősége

Beküldési határidő: 2010. december 20.

A jelentkezéseket a Bod Péter Társaság levelezési címére (1053 Budapest, Veres Pálné u. 38.) kell küldeni.

A borítékon kérjük tüntessék fel "Bod Péter Könyvtárhasználati verseny".

Jó felkészülést kívánunk!

A fővárosi forduló részleteit a jelentkezéskor mindenkinek megküldjük, ezért kérünk pontos email elérhetőséget megadni a felkészítők részéről.

Jelentkezési lap

Könyvtárhasználati verseny az 5-6. évfolyam számára

2010 - 2011

A jelentkező neve:

Évfolyama

Iskolája neve:

Az iskola pontos címe: ...... ir.szám .............................., .........utca/út...............hsz.

Az iskola telefonszáma:

Felkészítő tanár neve:

elérhetősége:

............................, 2010.....................

......................................           ph                        .................................

   a versenyző aláírása                                                    könyvtárostanár

Beküldendő 2010.december 15 -ig Molnár Vilmosné címére. A borítékra kérjük írják rá: "Könyvtárhasználati verseny"